Miért kövessük a web szabványait?
Szerző: Kormos János (fixaidea munkatársa)
Ha nem követjük a szabványokat, hogyan várhatnánk el, hogy például a webszerverek együtt tudjanak működni böngészőkkel? Vagy hogy web oldalunkat bárki megnézhesse... bármilyen eszközön, legyen az egy egyetemista notebookja, egy üzletember PDA-ja, egy látássérült ember felolvasószoftvere, vagy akár egy diák kis képernyős mobiltelefonja? A szabványok teszik a webet mindenki által elérhetővé! És ez itt a kulcsszó!
Ha webes alkalmazásokat taglaljuk, akkor a XHTML, CSS, ECMAScript (Javascript) az a három szabvány, melyekről elsősorban beszélnünk kell! Természetesen számtalan egyéb szabvány létezik, de mivelhogy böngésző programokon keresztül elért és használt oldalakról, alkalmazásokról van szó, ezért erre a háromra kell mindenképp kitérnünk. Mindhárom szabványnak több generációja létezik, hiszen újabb és újabb, egyre fejlettebb verziók születnek az idő múlásával. Nézzük e három technológiát.
Leegyszerűsítve a dolgot az XHTML szolgál a létrehozott dokumentumok tartalmi és strukturális leírására, a CSS állományok ennek megjelenítésére, formázására és az ECMAScript a felhasználói felület interaktivitásának, vezérlésének kialakítására.
Miért fontos elválasztani a tartalmat a megjelenítéstől?
Legfőképp azért, mert ha nem tesszük meg, akkor az így elkészült oldal, dokumentum nem lesz mindenki által elérhető. Miért? Mert különben csak adott böngésző, adott képernyőméret, adott színmélység esetén lesz jól megjeleníthető, teljes értékűen használható. Mindannyian találkoztunk már olyan oldalakkal, melyek aljára kiírták, hogy pl.: „Az oldalak megtekintéséhez minimum Internet Explorer 5.0 és 800x600 felbontás szükséges.”
Ilyen feliratok mai honlapoknál már csak ritkán találhatók. De ez ne tévesszen meg senkit! Nem azért nincs feltüntetve, mert az oldal megtekintése már nem eszközfüggő! A magyarázat egészen máshol keresendő...
Az ezredfordulótól a Microsoft által készített Internet Explorer gyakorlatilag egyeduralkodóvá vált, így a webdesign cégek abba a illúzióba ringatták magukat, hogy elég, ha csak IE-n jól működik oldaluk. Azonban telt-múlt az idő és a technológiai fejlődés, illetve a Microsoft tunyasága oda vezetett, hogy ma már számtalan egyéb módon lehet az internetet böngészni. Mit értek ezalatt?
Egyrészt ma már nem evidens, hogy számítógép képernyőjén nézik oldalainkat, másrészt ma már számtalan böngésző program létezik a Internet Exploreren kívül is (sőt, mit ne mondjak, sokkal jobb böngésző is akad, mint a jelenlegi IE). Tehát ha a szabványokat követve építjük internetes oldalainkat, bizton számíthatunk arra, hogy a szabványokra épülő, minőségi eszközök, programok jól kezelik majd alkalmazásunkat.
De más előnyökkel is jár a tartalom és megjelenés elválasztása. Ugyanaz az XHTML oldal, dokumentum más-más CSS-sel teljesen más megjelenést kaphat. Gondoljunk csak bele, hogy hobbiból indított sportrepülésről szóló weboldalunk az idők folyamán – a lelkes sporttársak segítségével – több száz oldalas „portállá” dagadt és elérkezett az idő, hogy a már megunt és ma már ránk egyáltalán nem jó fényt vető designt lecseréljük. Mit tehetünk? Amennyiben követtük a webszabványokat, úgy egy-két óra alatt átszabhatjuk oldalunk látványát! Ha nem? Akkor bizony kénytelenek leszünk fáradságos gályamunkával minden oldalunkat átírni az új látványnak megfelelően... Mi történne, ha ne adj isten, egy IBM méretű multi portálrendszerének design váltásáért felelünk? Szoros határidővel... Azt már nem is taglalom, mekkora különbséget jelenthet ez a megrendelő költségeinek oldaláról.
De kínál más hasznos lehetőséget is a CSS alkalmazása. Szolgálhat arra is, hogy az eltérő jellemzőkkel bíró eszközökön másképp jelenjen meg a dokumentum. Mondok erre egy példát: neten böngészve rátalálunk egy portálon az Angliában megkóstolt, azóta is sóvárgásunk tárgyát képező kedvenc csokis muffinunk receptjére. Amit, annak rendje és módja szerint azonnal ki szeretnénk nyomtatni. De vajon szükségünk van-e a nyomtatási verzióban a portálon amúgy megjelenő számtalan egyéb grafikai elem, menü, bannerek és egyéb funkciók tömegére? Nincs, hisz nekünk csak a számunkra jelenleg „hasznos” tartalomra, azaz a receptre van szükségünk. Semmi gond, ugyanaz az oldal, egy nyomtatóknak szánt CSS megjelenítést leíró fájllal nyomtatóra szabott eredményt ad.
De napokkal később, miközben nagyit akarjuk rávenni, hogy készítsen nekünk a hőn áhított csokis muffinból, rájövünk, hogy otthon hagytuk a kinyomtatott receptet. Sebaj, mobiltelefonunk apró kijelzőjén is jól használhatóan megnézhetjük ezt az oldalt, amennyiben szabványokat követve készítették el.
A fenti szabványokat követő és azokat jól alkalmazó weboldalak esetében megfigyelhetjük, hogy az oldalakat leíró kód sokkal tömörebb (25-50%). Mi ennek az előnye? Sokkal gyorsabban töltődik le, kevesebb sávszélességet foglal és a böngésző is gyorsabban összeállítja az oldalt. Profitál belőle mind az üzemeltető, mind a látogató.